8.rész ~

- Szóval van valami, amit félsz nekem elmondani.-nézett rám.
- Nem félek, csak nem akarom magam megint kellemetlen helyzetbe hozni.
- És mi lesz, ha véletlenül meglátom? -vigyorgott.
- De nem fogod meglátni. Vigyázok én arra.
- És ha mégis?
- Hát akkor ez van.-nevettem, miközben megszólalt 5 fiú, hogy "Hi! We One Direction!". A telefonom volt. Valaki keresett.
Zayn rám nézett, és csak vigyorgott.
- Vas Happenin'?! -nevetett.- Nem veszed fel?
- Ööö...de.-éreztem, hogy elpirulok.
Odamentem a táskámhoz, ami még mindig a fotelban pihent, majd előkerestem gyorsan a mobilom. Niall volt az.
- Szia Szöszi! -köszöntem a telefonba.
- Szia Királylány! -köszönt vissza.-Bocsi, hogy ilyenkor zavarlak, de Zayn nálad van? Csak mert még nem ért vissza a szobájába és már mindenki aggódik érte.
- Igen, itt van. És nincs semmi baja.-mosolyogtam.
- Akkor jó.-hallottam a hangján, hogy megkönnyebbült.-Szóval még nem szedted szét? -nevetett.
- Nem Niall, nem szedtem szét. Még egyben van.
- És ő nem mászott rád?
- Nem, és nem is fog.
- Na jó! Nem szívatlak.-nevetett.-Mondd meg neki, hogy szóljon Pauléknak, ha már visszatolta a képét.
- Oké. Átadom.
- Na szia Szépség! Jó legyél! Holnap....az az ma...-nevetett.-majd akkor beugrom érted.
- Hány körül?
- Kettő?
- Oké.
- Akkor majd találkozunk. Jó éjt!
- Szia! Jó éjt! -majd kinyomtam, és Zaynhez fordultam.-Niall üzeni, hogy ha visszaértél a szobádba szólj be Paulnak, hogy egyben vagy.
- Oké. De ráérek még. Persze csak ha nem vagyok útban, és nem zavarlak.
- Nem zavarsz.-mondtam, majd a táskámért nyúltam, és beraktam a ruhásszekrényembe. Mikor megfordultam Zayn csak vigyorogva nézett.-Mi van?
- Egy: tetszik, hogy még csak pár órája ismerlek, de már bugyiban szaladgálsz előttem. Látom nem vagy szégyenlős.-perverz vigyor ült ki arcára.
- Mondod te...
- A másik pedig...csak annyit mondanék, hogy: Yin-Yang motívum.-mosolygott.
Mi van??? Ugye nem látta meg a tetkómat??? Ugyanis a másik tetkóm pontosan a Yin-Yang jel, ami neki is van a bal kezén, akárcsak nekem. Igazából ezt a tetkót miatta (is) csináltattam, hogy azért valahogy emlékezzek rá. Tudom, hogy ez nagyon furcsa, hiszen amikor ezt megcsináltattam nem volt semmilyen kapcsolat közöttünk. De én mégis emlékezni szeretnék rá. A másikat is azért csináltattam, mert emlékezni szeretnék rájuk még a halálom napján is. Bár ehhez nem is kellene tetoválás, hisz mindig is emlékezni fogok rájuk. Nem fogom tudni őket elfelejteni, mert felnyitották a szemem, és megtanítottak pár dologra.
- Velem vagy még? -nevetett.
- Mi van a Yin-Yang motívummal?
- A másik tetoválásod.-mutatott a kezemre.-Ugyanaz, mint az enyém.-emelte fel a bal kezét célozván a tetkóra.
- És? -próbáltam tettetni a hülyét, ami nem igazán akart sikerülni, mert elvörösdtem.
- Milyen érdekes, nem? -vigyorgott.-Ugyanaz az ábra....a hely...sőt, még ahogy elnézem a nagysága is egyforma az enyémmel.
Erre nem tudtam mit mondani, , csak leültem vissza az ágyra, és leütött, pirult fejjel csak bámultam a takarómat, miközben a gyűrődésekkel babráltam.
- Miért pont ez? -kérdezte egy kis szünet után, miközben felült.
Pár percig hezitáltam, hogy mi legyen, majd végül beadtam a derekam.
- Na jó! Elmondom. Nem fogsz meglepődni, mert szerintem már hozzá vagy szokva.-néztem a fiúra.-Az van, hogy....hogy.....hogy teljesen beléd zúgtam. Tessék! Kimondtam!
- Hogy micsoda? -rázta meg a fejét.
- Jól hallottad! Az első perctől kezdve megtetszettél. Amikor legelőször megláttalak az x-faktorban, már akkor megtetszettél. Majd, amikor meg már a bandába kerültél és csináltátok a videónaplókat, akkor is egyre jobban megtetszettél, majd ez már átment valami másba. És azért csináltattam ezt...-mutattam a "közös" tetkónkra-, mert örökre emlékezni akarok rád.-mondtam, és ennyire zavarban még életemben nem voltam, mint akkor.-Most biztos, hogy bolondnak tartasz, meg biztos vagyok benne, hogy most azt gondolod, hogy "Jéééézusom! Ez totál belém zúgott. Hogy pattintsam le?"-kezdtem gúnyosan.-De ne aggódj! Nem fogok rád akaszkodni. Tudom, hogy ott van neked Perrie, akit nagyon szeretsz, és mellesleg iszonyatosan szerencsés, hogy egy ilyen pasija van, mint te. Szóval ne izgulj! Nem fogok bekavarni.-a végén egy erőltetett mosolyt passzíroztam az arcomra, de belül nagyon fájt.
- Akkor most én is mondok valamit.-mondta egy kis szünet után.
- Ha azt akarod mondani, hogy többet inkább ne találkozzunk, akkor ink...-nem hagyta, hogy befejezzem a mondókám, mert a semmiből csak úgy megcsókolt (????).